Heather Bay:Maradj így kérlek...
Átölelsz.
Szorosan, simogatva...
Csókod követelőzve utat keres testemen,
kezed kezemben...szívem tenyeredben.
Simogatsz...
S hagyod, hogy lassan égjek...
...nem sietetsz semmit...
Maradj így kérlek!
Csókolsz.
Nyakamon érzem ajkad...
leheleted egyre csak izgat,
s míg a vágy meg nem öl lassan...
...ölelsz át fönt a magasban...
Maradj így kérlek!
Szólsz.
Halkan suttogsz fülembe,
vágyaid súgod, s én feleletre,
ölellek még szorosabban...
El ne engedj Drága!
Szeress engem úgy ma,
mint még senki soha!
Maradj így kérlek!
Ringunk.
Amint a vágyunk az égig hág,
lassan hullnak le a ruhák,
rólunk, mint tavaszi szirmok a napsütésben.
Öleljük egymást a végtelenben,
s ringunk finoman, míg a csoda
el nem borít újra, s újra...
Maradj így kérlek!
Fekszünk.
Csendben, boldogan.
Kezed karomon, lábad lábamon...
Csókodtól elhamvadva pihegek,
Már alig élek...
mégis több bennem az élet,
mert veled vagyok...
Maradj így kérlek!
Szorosan, simogatva...
Csókod követelőzve utat keres testemen,
kezed kezemben...szívem tenyeredben.
Simogatsz...
S hagyod, hogy lassan égjek...
...nem sietetsz semmit...
Maradj így kérlek!
Csókolsz.
Nyakamon érzem ajkad...
leheleted egyre csak izgat,
s míg a vágy meg nem öl lassan...
...ölelsz át fönt a magasban...
Maradj így kérlek!
Szólsz.
Halkan suttogsz fülembe,
vágyaid súgod, s én feleletre,
ölellek még szorosabban...
El ne engedj Drága!
Szeress engem úgy ma,
mint még senki soha!
Maradj így kérlek!
Ringunk.
Amint a vágyunk az égig hág,
lassan hullnak le a ruhák,
rólunk, mint tavaszi szirmok a napsütésben.
Öleljük egymást a végtelenben,
s ringunk finoman, míg a csoda
el nem borít újra, s újra...
Maradj így kérlek!
Fekszünk.
Csendben, boldogan.
Kezed karomon, lábad lábamon...
Csókodtól elhamvadva pihegek,
Már alig élek...
mégis több bennem az élet,
mert veled vagyok...
Maradj így kérlek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése