Fodor Sándor:A vágy és a csend

Mert a csend, ami meghal, mint a szó,
Mert a vágy, ami itt hagy, mint a madár,
Mert a kétely, mint a vértó utolsó tusája,
Mert a vágy küzd itt veled és a csenddel.
De neked mi az, ami az elmúlást idézi?
A csend és a vágy.
Igen, mert amit hittünk elnémult, mert nem hirdethetjük, hogy jó.
Mert amit írtál, az ma némaság,
Mert az ima nem talál fülekre.
Mint a vágy és a csend, vagy a suttogás.
De te ne hidd hogy örökre vége,
Mert megmérgezve ott vagyunk újra,
Hisszük a csend csak a szó záloga, mert a vágy ott tombol a szívünkben

A vágy csendje.
hallgatni és szenvedni,
hallgatni és remélni
hallgatni és tudni
hallgatni és kiabálni
SZERETLEK
hallgatni mert csak a szem beszél
hallgatni mert csak a test beszél
hallgatni a kezek üzenetét
hallgatni hogy
SZERETLEK